Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mozart élete

2010.12.04

 

Mozart élete

Wolfgang Amadeus Mozart avagy teljes nevén Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophillus Amadeus Mozart Salzburgban (a mai Ausztria területén, ami ebben az időben a Német Római Birodalom érseksége volt) 1756. január 27-én született. A világ egyik legismertebb komolyzenei alakja, legjátszottabb szerzője és műfajilag egyik legszélesebb körben alkotó komponistája.
Édesapja, Leopold Mozart (1719-1787) szintén zeneszerző volt édesanyja Maria Petrl. Mivel muzsikus családba született és apja a komponáláson kívül zongora és hegedűoktatással is foglalkozott, a gyermek Mozart már 3-4 éves korában ismerte a zongora és a zene fortélyait.

Ekkor már megmutatkozott tehetsége, ezért Mozartot mindig csodagyermekként emlegették és így említik ma is. A nővére, Maria Anna Mozart (Nannerl) által komponált dalocskákat már négy évesen kotta nélkül játszotta, első műveit pedig olyan fiatalon szerezte, hogy lekottázni, leírni sem tudta őket, ezért csak Leopold Mozart kéziratában maradtak fenn. 1961 elején szerezte első darabjait és már ebben az évben meg is volt az első nyilvános fellépése a salzburgi egyetemen. Apja korán felismerte, hogy gyermeke jó pénzt hozhat a családi kasszába, ezért ebben az időben nagyon sok fellépése volt az ifjú Mozartnak és nővérének. Sokszor állítólag bekötött szemmel és letakart kézzel játszott el darabokat. 1962-ben járt először Bécsben és itt, látta játékát Mária Terézia is. A következő években több uralkodó és több nagy európai város is meghallgathatta Mozart tehetségét. Többek között járt Párizsban, Münchenben, Londonban, Brüsszelben és Versaillesban ahol XV. Lajos előtt zongorázott, de fellépett III. György udvarában is.

1969 után három itáliai utazás következett, melyre csak apa és fia indult el, hogy a kis zseni az új itáliai zenét is megtanulhassa. Rómában hallotta Gregorio Allegri 9 szólamú miséjét, amit állítólag egyszeri hallás után kottára vetett a tizenéves szerző. A három évnyi olasz körút után visszatért apjával Salzburgba, ahol 1772-től Hieronymus Colloredo gróf udvarába került koncertmesternek. Egy év múlva Bécsbe ment apjával, hogy Mária Terézia meghallgassa, de nem nyert udvari alkalmazást, viszont kapcsolatba került a bécsi zenei élettel és Joseph Haydn műveivel, melyek hatására Mozart több művet is szerzett.

1777-ben elbocsátást kért a hercegségtől és anyjával Párizsba indult, de csak Mannheimig jutottak ahol a fiatal Wolfgang beleszeretett Aloysia Weber énekesnőbe, de apja levélben felszólította, hogy induljon el Párizsba, ahova 1778-ban érkezett meg. Valószínűleg az utazások legyengítették édesanyja szervezetét, ezért nem sokkal később megérkezésük után elhunyt. 1979-ben visszatért apjához. Út közben még találkozott a Weber lánnyal, de a szerelem már addigra elmúlt, így hazatért.
Salzburgban újra csatlakozott Colloredo udvarához, ahol orgonistának nevezték ki. 1781-ben munkaadójával Bécsbe utaztak, ahol úgy összeveszett a gróffal, hogy Mozart beszámolója szerint ténylegesen egy fenékbe billentéssel rúgták ki. 1782-ben házasságot kötött Constanze Weberrel, akitől hat gyermeke született.

A már felnőtt Amadeus a felvilágosodás hatására csatlakozott a szabadkőművesekhez és valahogy apját is sikerült rábeszélnie, hogy csatlakozzon a „mozgalomhoz”. A szabadkőművesség hatásai egyik késői operájában, a Varázsfuvolában lelhetők fel a legjobban, hisz a mű számos szabadkőműves témát és szimbólumot tartalmaz.

Utolsó éveiben született a Figaro házassága, a Don Giovanni és a Così fan tutte is. A Varázsfuvola megszületése Emanuel Schikaneder színigazgató nevéhez fűződik, hiszen ő kérte fel Mozartot egy látványos mesejáték komponálására, amelynek szövegét maga a felkérő írta. Utolsó megbízását, a Requiemet már nem tudta teljesíteni 1791-ben bekövetkezett váratlan halála miatt